Schrödinger macskája

Ma este Schrödinger híres macskájáról meséltem a lányoknak a munkahelyemen. Szerettem volna sekélyes tudásom átadni a jószággal és gazdájának elméletével kapcsolatban. Nyilván nem érdekelte őket az egész, de azért tisztességgel végighallgatták - tisztában voltak vele, hogy így szabadulhatnak a legkönnyebben. Annának nagyon nem tetszett az egész, mert megtudta, hogy a cica élete komoly veszélynek van kitéve az elmélet szerint. Anna nagyon cuki lány - ezért a kijelentésért pedig egészen biztosan lakolni fogok, de mivel hogy nagy dumagép vagyok, ne féltsen engem senki, seperc alatt kivágom majd magam ebből is, mint ahogy általában szoktam. Ellenben azon kívül, hogy a macska iránt érzett aggódása melegséggel tölti el még a legmegáltalkodottabb metafizikus szívét is, engem inkább az e mögött meghúzódó filozófia fogott meg! Hogy ebben mennyi tudatosság, vagy ösztön lapul, sajnos nem áll módomban eldönteni, de azt hiszem Schrödinger macskája fellélegezhet: amig léteznek Annák, a sorsa felől nem lehet kétség! Megkockáztatom, még talán a világ is kicsit jobb Vele, s bár erre nézve közvetlen bizonyítékaim nincsenek - én azt mondom, egyelőre senki se hívja a fizikusokat! Inkább mindenki vegye ki azt a macskát abból a bizonyos dobozból a sok okoskodás helyett.. S ha ez nem menne egyedül, anna egész biztosan segíteni fog - mert Ő anna kis a-val, de nagy szívvel! :)