"szép napot!"
Nem is kellett ennél több, most már eshet az eső, fújhat a szél, mit bánom én, mert szép napom lesz! :) Mit érnének ezek a rövid üzenetek, ha mindennaposak volnának az életemben? Akkor is ilyen nagy becsben tartanám mindet, hogy bejegyzés születhetne belőlük?
Attól tartok ez sosem fog kiderülni - egyrészt nem látom reálisnak, hogy bármitől is megszaporodnának ezek az apró figyelmességek, másrészt az élet sokkal bonyolúltabb annál, minthogy magyarázkodás és indok nélkül küldözgethetnénk egy, kettő, netalán háromszavas boldog üzeneteinket a nagyvilágnak. Talán három, esetleg négy embert ismerek, akik ezt megteszik, vagy akik ezt megérdemlik - remélem nem árulok el nagy titkot, ha azt mondom, egyikőjük lepett meg ma reggel.. Két szó, nagyjából 15 másodperc, és egy kis mosoly.. Nem túl nagy számok ezek, igaz? Egy olyan világban, ahol mindent összehasonlítunk és megmérünk bizony néha megesik, hogy a kis számoknak van a legnagyobb értékük.
Szép napot!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése